A feleségem bátyja mesélte el mi is az.
Erős fejfájással ébredünk; bódító-mámoros este volt. A lány még alszik, hozzánk bújva a vállunkon. Iszonyat. Menekülnünk kell, de akkor felébred. Van egy állat, a coyote, aki képes elrágni saját lábát, csakhogy a csapdából szabaduljon. Innen a mondás: coyote hangover.
Csak egy megoldás van: le kell harapni a karunkat. Még akkor is, ha az a jobb...
Azért nem jó hírek ezek.
- van egy közepesen rossz eladósodottság (70-80%) (+/-)
- de van egy eltökélt, 2/3-os kormány, hogy ezt csökkenti.(+)
- van egy súlyos euróövezeti helyet, melyben néhány erős ember megpróbál keménykedni, mint a szülő, amikor kifogyott az érvekből. Kérdés: melyik gyerek kapja a pofont? Amelyik a legrosszabb, vagy amelyiket a legkevésbé szeretjük, de felbátorodva a "nagyok" viselt dolgain bedobja szemtelen modort? Nem vagyok pszichológus, de van tippem.
- Ha viszont az a terv, hogy most akkor móresre, akkor keddre 310 lesz a forint, hogy minél nagyobb kamatemelést kényszerítsenek ki a jegybankból.
- Ha a kamatemelés 50 bázispontnál kisebb lesz, akkor tovább gyengül 312-ig.
- Ha nagyobb, akkor egy-két nap nyugalom és utána gyengül tovább.
Tehát van egy kedvező makró helyzet (államháztartási hiány, fizetési mérleg) és egy kedvezőtlen európai környezet, királycsinálókkal, forradalmárokkal, inflációs veszéllyel.
A mai 6 hetes aukción egyetlen ajánlatot sem fogadott el az ÁKK. Vélhetően azért, mert bőven 6% feletti hozamelvárásokat tartalmaztak az ajánlatok.
Ez az új típusú aukciós magatartás -korábban az ÁKK nem tekintette feladatának a hozamok alakulását, kibocsátott amennyiért vitték- nagyon veszélyes.
Azt akarjuk ezzel sugalni, hogy nem is kell a pénz, az kérem van elég? Csak azért tartjuk az aukciókat, hogy legyen elég likviditás a piacon?
A mindent egy lapra teszünk fel magatartás a jelenlegi helyzetben nem éppen célravezető. Nem hiszem, hogy az ÁKK-nak most kellene eljátszania a monetáris hatóság szerepét, akkor amikor minden apró hírre szakad a forint, tántorodnak el a befektetők.
Mégis mi történt volna, ha 7% lett volna a hathetes hozam? Ehelyett arról lehet beszélni, hogy már hathétre sem tudunk forrást gyűjteni. Erre Besenyő Pistabácsinak lenne frappáns válasza...
UPDATE: Na végre : vagy az eszük jött meg és szóltak néhány barátnak, vagy az eszük jött meg és nembánják, hogy 6,71%. Végülis mi van abban?
A rövid távú tőlemozgásokat a piac spekulatív ösztönei irányítják. Jelenleg az a félelem, hogy
- leminősítik az országot
- Emiatt sok külföldi kötvényalapnak ki kell vonulnia,
- Ezek mivel fedezetlen forint pozícióval rendelkezniek egyrészt nyomás alatt tartják az állampapír piacot az eladásaikkal, másrészt a devizapiacot az euró vételeikkel.
- Mivel a kormányzati finanszírozás nagymértékben támaszkodik a külföldi forrásokra, a budzsé finanszírozhatatlanná válik.
Ezek tükrőződnek a forint/euró árfolyamban. Azonban vessünk egy kicsi pillantást a dolgok mögé:
- A kereskedelmi mérleg többlete 700 millió euró havonta;
- A fizetési mérleg többlete közel 3 milliárd euró évente
- Az államadósság/GDP kb 75%, mely az EU átlag alatt van (igaz, magasabb, mint a KKE-i átlag)
- A költségvetés idén szufficites, jövőre 3% körüli deficit várható, mellyel az adósság tovább csökken.
- A jegybanki tartalékok kb 37 milliárd eurót tesznek ki, ez nagyjából megegyezik az államadósság devizában fennálló részével, amiből azonban 16 milliárd euró az EU/IMF-el szemben áll fenn,tehát nem piaci szereplőkkel szemben.
- A deviza adósság lejárata 2012-ben 5; 2013-ban 5.3 milliárd euró, ennek nagyrésze (3.5-3.8 md) az említett EU/IMF csomag.
Ez azt jelenti, hogyha senki nem hajlandó magyar devizaadósságot piaci alapon refinanszírozni, akkor is elég erre a jegybanki devizatartalék, az első két évről nem is beszélve.
A lemínősítés hatásainak nagyrésze már be van árazva, azaz abban az esetben, ha mégsem lesz leminősítés jelentősebb forint erősödés várható, ha mégis lesz, akkor viszont a további gyengülés limitált.
Abban az esetben, ha a lemínősítés lesz és emiatt a külföldi alapok tényleg kimennek (Romániából pl. nem mentek ki), akkor az állampapír piaci eladói nyomás hozamemelkedést indukál, melyet a jegybank kamatemeléssel követ. Ez jelentősen megdrágítja a forint elleni spekulációt, illetve a kiszállási szinteket is, azaz a forintra gyakorolt hatás szintén limitált.
Fentiek miatt nem hiszem, hogy közép távon a forint jelentősen gyengülni tudhat, sokkal nagyobb a valószínűsége az ellenkezőjének. Egy éves távon a 265-280 közötti sáv ami reális lehet.
[Update 2011.11.15: tegnap nem bírtam tovább és eladtam eurót forinttal szemben 315-ön. 320 körül újrabeszállok. 340-ig tudom finanszírozni.]
Miközben a pénzügyi piacok attól hangosak, hogy Magyarország példátlan bizonytalanságba taszítja a bankszektort az előtörlesztés törvénybe iktatásával, egy erkölcstelen és nem piacbarát lépéssel, ami miatt a hitelminősítők az ország leminősítésén dolgoknak (csak az indok még nincs meg, mert az, hogy bosszú nem írható le). Aközben tegnap az európai bankok önként elfogadták, hogy görög követeléseik 50%-ának búcsút intsenek.
Így ír erről a Portfolio.hu a Financial Times Deutschlandot idézve:
"Az 50%-os leírás hivatalosan önkéntes hozzájáruláson alapul, nehéz azonban elképzelni, hogy 100 milliárd eurónyi követelést önként és dalolva írnának le Európa bankjai és biztosítói. Éjfél után hirtelen az ajtóba állt Sarkozy, Merkel, Juncker és mások, és azt mondták, ha nem írjátok le a követelésetek önkéntesen, kényszerítve lesztek rá - fogalmaz a lap."
Hát erről ennyit.
A piacok 75 bázispontos kamatemelést áraznak pillanatnyilag az elkövetkező 3-4 hónapra.
A külker egyenleg stabil (havi 350-450 euró), 2005-höz képest az export 55%-kal, az import 30%-kal emelkedett, de az egyenleg 2008-ban érte el zérus szintet, azóta trendszerűen emelkedik.
Az európai gazdasági kilátások nem bíztatóak, de ha az egyenleg nem is nő tovább, hanem megragad ezen a szinten, ez akkor is azt jelenti, hogy évi 5-6 milliárd euró többlet keletkezhet. Ennek csak egy részét tudják kivinni az országból, így a folyó fizetési mérleg többlete közel 3 milliárd euró.
Ez bőven fedezné a végtörlesztésből eredő deviza keresletet, de jegybanki tartalékok rekord magas szintje és az MNB aukciós tenderei biztosítják ezt a forrást.
A folyó fizetési mérleg többlete, a magas kamatkülönbözet azt vetíti előre, hogy a forint árfolyama erősödni fog, akár jelentős mértékben. Nem tartom kizártnak a 255-270-es szintet féléven belül.
Mindez azt jelenti, hogy ha a svájci jegybanknak sikerül -eddig igen- az eurót 1.2 frank felett tartania, akkor a svájci/forint árfolyam 212-225 forintos sávban tud mozogni.
Kedvezőbb gazdasági kilátások -melyekre egy hitel 10-15 éves futamideje esetén van esély- a negatív kamatozású CHF kevesebb keresletet indukál, az euró/chf felmehet 1.3-1.4 közelébe, ami 185-210 forintos árfolyamnak felel meg.
A kockázatok egy esetleges magyar leminősítés, melyre van esély, de okokat még lázasan keresik a hitelminősítők (egyelőre azt, hogy bosszúból még nem merik leírni, meg hát megkoptak egy kissé mikor három A-s cégek mentek csődbe pillanatok alatt 2008-ban).
Fentiek alapján a 180 forintos előtörlesztésnek van értelme, még akkor is, ha egy 15 év hátralévő futamidejű hitel esetében a forint/chf kamatkülönbözet kb. 215 forintos árfolyamot implikál (valóságos előtörlesztési árfolyam). 10 év esetében ez 205 forint.
Elsősorban a kockázatok kizására (gazdasági növekedés, leminősítés) miatt célszerű tehát, illetve amiatt, hogy 250/180 nem lesz belátható időn belül az árfolyam.
Persze a forinthitel is kockázatos hosszútávon a kamatok lehetséges emelkedése miatt. Ezért célszerű valamelyik lakáskasszába is beugrani, hogy idővel a hitelt egy kedvezőbbel váltsuk ki.
Sokan az autójukra is svájciban vettek fel hitelt. Nekik semmiképpen sem ajánlom, hogy most az autó eladásából finanszírozzák az előtörlesztést, hiszen az ő esetükben az autó eladása esetén a piaci árfolyamon kellene előtörleszteni, ami mondjuk 235 forintos árfolyam esetén már jelentős veszteség a 212-225 forintos várakozáshoz képest.
Elemzési ajánlat: https://www.otpbank.hu/static/portal/other/pdfact/Heti_Hungary_hun_20111010.pdf
A három részre szakadt ország még mindig létezik. Lehet, hogy talán már a honfoglaláskor is így volt, ennek mély kulturális hagyományai léteznek. Van a nyugati kulturális kör, akik dolgoznak, becsvágyóak és eredményeket érnek el. Ők azok, akik miatt mindenki csodálkozik, hogy a magyarok milyen keményen és jól dolgoznak külföldön. Számukra a nyugati, polgári értékek és életszínvonal a cél és a pálya. Van Erdély, ami mindig külön úton járt, mindig kemény és tiszta maradt, ott lehet jól feltöltődni, bár erről nem sokat tudok. És van a balkáni típus, a hódoltság szülötte, aki az átlagos elérésében „motivált”. Annyit tesz bele amennyit szükséges és amennyit felülről megkövetelnek. Ha segélyt kap, elfogadja természetesen és annyit dolgozik feketén, amennyi az átlag eléréséhez kell. Persze vágyaiban ő is a nyugati életszínvonalat szeretné elérni, de ezért nem tesz semmit, legfeljebb, hogy arra szavaz, aki a legtöbbet ígéri neki rövid távon és gyűlöli és visszahúzza azokat, akik önmaguk szeretnének tenni ezért.
A szociális- és társadalom biztosítási rendszer a civilizáció fontos és szép vívmánya (lenne). Ebben elméletileg azok számára, akik valami miatt időlegesen, vagy folyamatosan nem képesek ellátni magukat, a társadalom segítséget ad, hogy teljes életet élhessenek. De ennek nem azt kellene jelentenie, hogy kapnak egy szobát, egy tévét, meg némi tablettásborravalót. Hanem azt, hogy képességeik szerint integrálódnak a rendszerbe. Nyilvánvalóan, ha túl sok a csaló/dezertőr, azaz mindenki az összes tehenét kihajtja a közlegelőre, akkor minden tehén elpusztul. Ha boldog-boldogtalan segélyt kap, akkor senkinek sem jut elég. És nem lesznek fejlett iskolák, eü rendszer és infrastruktúra sem. És akkor csak azért nem jutunk oda, ahova Görögország, mert mi már előbb csődbe megyünk.
Azt gondolom, hogy amikor OV arról beszélt, hogy vissza kell vezetni a társadalmat a munkához, akkor nagyon a lényegre tapintott. Olyan parányiak vagyunk a világban, és annyira nincs semmi vagyonunk, hogy semmi más esélyünk nincs, csak ha a munkánkkal tudunk értéket létrehozni. Olyan munkával, amit mások megvesznek, mert nem tudják megcsinálni. Hülyeség, hogy a tőke az olcsó munkaerőt keresi, ez csak a margaringyárra igaz és kínai méretekre, ezeket legfeljebb mozgatja a pillanatnyi érdeke szerint. De a tőkét magát viszont a Puskás Öcsik, a Ronaldók mozgatják, őket keresi, akik tehetségesek és szorgalmasak. Ehhez pedig arra van szükség, hogy mobilizáljuk a hódoltságot, hogy olyan képzések legyenek, olyan szakmákra, olyan színvonalon…
A statisztikára pillantva GDP arányosan nem költünk kevesebbet oktatásra, mint az átlag, sőt. Kevesebbet, mint a majdnem mindenben éllovas Dánia, de többet, mint Ausztria, Németország, stb. De, tudományos végzettséggel rendelkezők aránya a 20-29 évesek között ötöde a Francia, fele az osztrák adatnak; az élethosszig tartó tanulás mutatója pocsék; a középfokú oktatásban tanult idegen nyelvek száma több, mint sajnálatos.
Én úgy látom, hogy most van egy világos, érthető és keservesen, de elérhető cél. És végre mennek is e felé. Nem mutyiznak, pöcsölnek és bénáznak idétlen kompromisszumokon, hogy vajon melyik réteget sértik meg féléves időtávon. Elkezdődött valami, amiből talán az is kisülhet, hogy a Magyarország nem a balkán és nem is gyarmat.
lássuk mi kell ehhez:
(1) megbízhatóság ==> nincs, de értékelés alatt
(2) magas kamatok ==> van
(3) GDP növekedés, jó foly fiz mérleg ==> van, lehet
(4) csökkenő függőség a külső finanszírozóktól ==> nincs
Tehát: elképzelhető, hogy lemegy 265-re, de hogy ott marad, vagy mégjobban beerősödik, én nem valószínűsítem a jelenlegi kamatok mellett. Ha 7% körüli szintre menne az alapkamat, akkor lehetséges lenne, de a jelenlegi 6% körüli szint határeset. Tehát én vennék (veszek) 265 körül (talán kicsit felette).
Meghalt egy régi barátom Moszkvában tegnap. Kirill "vidám és jó volt", nem tudott valamennyire legalább egy kicsit a szemeivel, vagy a szája szélén nem mosolyogni. Szívélyes és barátságos, okos és állandóan lelkes ember volt.
Kirillel nem voltunk közeli barátok. Egy évfolyamra jártunk a közgázra, később ő a citibankhoz ment, ott találkoztunk, majd kiment Londonba a Barcaphoz. Néhányszor beszéltük. Legutóbb tavaly áprilisban, mikor az egysíkú bankári pályát a kapcsolatteremtési képességeihez nyilvánvalóan jobban illő fejvadászi és tanácsadó pályára cserélte, hívott, hogy látogassam meg Londonban.
Tegnap megölték, mert éppen ott volt a kimondhatatlan nevű Domogyedovo repülőtéren, ahol frusztált és perverz debil állatok felrobbantották magukat.
Kedves Kirill, számomra a kedvesen mosolygó, okos és együttérző kisugárzásod mindíg megmarad!
Már korábban kiszámoltam, hogy akkor lenne célszerű maradnom, ha a magánpénztáram hozni tudna kicsivel kevesebb, mint 4%-os hozamot az infáció felett. Hát megnéztem, hogy mit sikerült az elmúlt 10 évben. Ez már elég hosszú idő ahhoz, hogy ne beszélhessünk egyszeri hatásokról, válságról, rossz évről, depressziós alapkezelőről, melyek valóban képesek egy-egy rövidebb időszak hozamaira hatással lenni.
De 10 év alatt már kiegyenlítődnek a dolgok, ott már látszania kell némi fénynek, hogy mire is képes valaki.
Nos én az Aegon-nál vagyok, akik mint tudjuk az egyik legnagyobbak, nyilván a legfelkészültebb és legjobb embereket tudják megfizetni, akik valójában értenek a befektetésekhez, így joggal gondolom, hogy profikra bízom a jövőm.
Az eredmények azonban megdöbbentőek: 10 év alatt nemhogy inflációfeletti, hanem az alatti hozamot sikerült csinálni, igaz a különbség mindössze 2%, de ezért én plussz 4.5%-ot fizettem a működésre évente! Hát srácok, magatoknak köszönhetitek, hogy elmegyek, mert biztos vagyok benne, hogy erre még a Matolcsy is képes!
Ágyő!
És igen és megint!
Pedig még a jegybanki szakértő is azt mondta Bécsben, hogy nem kellene kamatot emelni.
Dehát a harc legyen harc. Az utolsó töltényig, az ország pedig járulékos veszteség.
Nem bánt, csak egyszerűen többet vártam volna.
Úgy kell annak, akiben még maradt egy kis illúzió, hogy a szakmaiság legalább a jegybankban megmaradt.
Mivel sehol sem találtam normális, egyszerű kalkulátort erre a nem túl bonyolult (de azért összetett) dologra csináltam egy excel kalkulátort. Ezt nem teszem ki, mert nem tudom hogy kell, de ha valaki megírja, hogy
- mikor született
- mikor kezdett el dolgozni (mióta magánnyp tag).
- Mennyi a jelenlegi bruttó jövedelme,
- Mennyi pénz van most a magán számláján, kiteszem ide, vagy megküldöm az eredményt.
Például nekem, ha nem növekszik a bérem csak az inflációval, de a nyugdíjpénztár sem hoz e felett (nulla reálkamat, nulla reálbér növekedés)
Ha az államiba megyek, akkor 288 e Ft lesz, ha a magánban maradok, akkor 149 e Ft lesz a nyugdíjam.
Ha van 1%-os reálbérnövekedés és a MNYP 2%-os reálhozamot csinál (eddig ez nem sikerült), akkor
Az állami nyugdíjam 334 e Ft, a magán 236 e Ft lesz.
Azt is megnéztem, hogy 1%-os reálbér növekedés mellett mennyit kell, hogy hozzon az a fránya magánnyp, hogy ugyanannyi legyen a tőle kapott nyugdíj: nos ez 3.95%-os reálhozam. Hát ez tőlünk nyugatra nem lehetetlen, de itt még nem fordult elő...
Látjátok feleim mik vagyunk? Nézzetek rá a statisztikára.
Jók a képességeink, nem kiemelkedően jók, van, ahol jobbak, van ahol rosszabb egy kicsit mint az átlag. A természettudományos műveltségünk kiemelkedő és majd mindenkit vernek a képességeink a jelenségek tudományos megmagyarázására. Nem, matekból nem vagyunk kiemelkedők, de ott vagyunk az átlagban (azért Törököket és az Amcsikat verjük).
GDP arányosan nem költünk kevesebbet oktatásra, mint az átlag, sőt. Kevesebbet, mint a majdnem mindenben éllovas Dánia, de többet, mint Austria, Németország, stb.
De, tudományos végzettséggel rendelkezők aránya a 20-29 évesek között ötöde a Francia, fele az osztrák adatnak.
Az élethosszig tartó tanulás mutatója pocsék.
A középfokú oktatásban tanult idegennyelvek száma sajnálatos.
Mi következik a fentiekből, polgártársak?
Nekem az, hogy KIBASZOTT LUSTÁK VAGYUNK!
Először azt gondoltam, nem mondok semmit, csak legyintettem.
Ezekről?
Valahol mégis annyira szeretném érteni.
Elvileg okos, tapasztalt szakértők ülnek a jegybank tanácsban.
Elvileg kiszolgálja őket egy igazán okos és tapasztalt szakértő gárda.
Gyakorlatilag azonban...
Mert mi is az indoklás? Az inflációs cél veszélybe került. Nem buktam meg makróból, de nem tegnap tanultam, miszerint inflációs nyomás esetén azért emel a jegybank kamatot, hogy ezzel a (1) visszafogja a lakossági fogyasztást, hogy a megtakarításokat ösztönözze. (2) Visszafogja az állami fogyasztást, hogy a magasabb kamatok miatt kevesebb keresleti nyomással tudjon megjelenni az állam a piacon. (3) Visszafogja a vállalati fogyasztást (beruházások).
De könyörgöm ezek közül melyik az, ami a jelenlegi helyzetben visszafogásra szorul?
Semelyik.
De továbbmegyek, melyik az, amit kamatemeléssel vissza lehet fogni? A lakosság és a vállalatok jelentős része (éppen a jegybank értelmetlenül magasan tartott kamatai miatt) devizában van eladósodva.
Ezt ki is mondják: "Az iparcikkek és piaci szolgáltatások elmúlt hónapokban tapasztalt áralakulása megerősíti, hogy a gyenge belső kereslet és a magas munkanélküliség továbbra is fegyelmezőleg hat az árazási és bérezési döntésekre.A gazdaságot ugyanakkor kedvezőtlen költségsokkok érik. A nyers élelmiszerárak széles körben megfigyelhető emelkedése begyűrűzik a feldolgozott élelmiszerek áraiba. Az ágazati különadók részleges áthárítása és az üzemanyagárak emelkedése további inflációs nyomást jelenthet. Mindezek eredőjeként az infláció 2011-ben jelentősen meghaladhatja a 3 százalékos inflációs célt, és monetáris szigorítás hiányában 2012-ben is kétséges lenne annak teljesülése."
Hú bazmeg. 'Akasszanak fel, ha értem. De akasszanak fel, ha ennél szerencsétlenebbet, nyomorultabbat és értelmetlenebbet értelmes jegybank írt már le a világon!
Tehát magasak a költségek, mert
(1) szar év volt a mezőgazdaságban [és a forint gyengébb, ami drágítja a behozatalt]
(2) A különadók a lakosságra áthárításra kerülnek
(3) Nő az olajár [és a forint gyengébb].
Könyörgöm, tessék már megmondani, hogy az a nyomorul magyar alapkamat a fentiek közül melyiket befolyásolja?
Persze jöhet a replika, hogy a forint árfolyamra biztos hat, mert így majd a külföldi alapkezelők 1% alatti euró hitelt vesznek fel, amit forintra váltva 5.75%-on odaadják a jegybanknak. Mondjuk van kb 4000 milliárd (négyezermilliárd) forint ilyenekben:
Ez nagyjából háromszor annyi, mint 2007-2008-ban. És ez persze jelentős veszteséget is okoz "2010-2011-ben azonban arra számítunk, hogy a nettó kamatkiadás emelkedése jegybanki veszteség kialakulásához vezet, az MNB ugyanis kénytelen a forint- és devizahozamok közötti különbözetet a növekvő állományok után megfizetni. Jelenlegi előrejelzésünk szerint a veszteség mértéke 2010-ben 120-130 milliárd forint körül alakulhat".
Azt is mondhatnám, hogy bravó, ha nem itt élnék még talán szórakoztató is lehetne, így viszont nagyon nagyon elszomorító.
