pengő

Meghalt egy régi barátom Moszkvában tegnap. Kirill "vidám és jó volt",  nem tudott valamennyire legalább egy kicsit a szemeivel, vagy a szája szélén nem mosolyogni. Szívélyes és barátságos,  okos és állandóan lelkes ember volt. 

Kirillel nem voltunk közeli barátok. Egy évfolyamra jártunk a közgázra, később ő a citibankhoz ment, ott találkoztunk, majd kiment Londonba a Barcaphoz. Néhányszor beszéltük. Legutóbb tavaly áprilisban, mikor az egysíkú bankári pályát a kapcsolatteremtési képességeihez nyilvánvalóan jobban illő fejvadászi és tanácsadó pályára cserélte, hívott, hogy látogassam meg Londonban.

Tegnap megölték, mert éppen ott volt a kimondhatatlan nevű Domogyedovo repülőtéren, ahol frusztált és perverz debil állatok felrobbantották magukat.

Kedves Kirill, számomra a kedvesen mosolygó, okos és együttérző kisugárzásod mindíg megmarad!

Már korábban kiszámoltam, hogy akkor lenne célszerű maradnom, ha a magánpénztáram hozni tudna kicsivel kevesebb, mint 4%-os hozamot az infáció felett. Hát megnéztem, hogy mit sikerült az elmúlt 10 évben. Ez már elég hosszú idő ahhoz, hogy ne beszélhessünk egyszeri hatásokról, válságról, rossz évről, depressziós alapkezelőről, melyek valóban képesek egy-egy rövidebb időszak hozamaira hatással lenni. 

De 10 év alatt már kiegyenlítődnek a dolgok, ott már látszania kell némi fénynek, hogy mire is képes valaki. 

Nos én az Aegon-nál vagyok, akik mint tudjuk az egyik legnagyobbak, nyilván a legfelkészültebb és legjobb embereket tudják megfizetni, akik valójában értenek a befektetésekhez, így joggal gondolom, hogy profikra bízom a jövőm. 

Az eredmények azonban megdöbbentőek: 10 év alatt nemhogy inflációfeletti, hanem az alatti hozamot sikerült csinálni, igaz a különbség mindössze 2%, de ezért én plussz 4.5%-ot fizettem a működésre évente! Hát srácok, magatoknak köszönhetitek, hogy elmegyek, mert biztos vagyok benne, hogy erre még a Matolcsy is képes!

Ágyő!  

És igen és megint!

Pedig még a jegybanki szakértő is azt mondta Bécsben, hogy nem kellene kamatot emelni.

Dehát a harc legyen harc. Az utolsó töltényig, az ország pedig járulékos veszteség.

Nem bánt, csak egyszerűen többet vártam volna.

Úgy kell annak, akiben még maradt egy kis illúzió, hogy a szakmaiság legalább a jegybankban megmaradt.